Diákok Határok Nélkül Tábor

A Diákok Határok Nélkül Magyarságismereti Mozgótábor egy egyedülálló oktatási program, mely Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Kelet-Közép-Európa legalább négy különböző országából hozza össze a kiváló képességű diákokat. A cél egyszerű:

lerombolni azokat a mítoszokat és tévhiteket, amelyek végeérhetetlen viszályokat okoztak a régióban… megnyitva a fiatalok szívét és elméjét… éppen azokét, akik az új Kelet-Közép-Európa építői lesznek!

1994 óta a mozgótábor sokat változott, miközben Kanadából, az Egyesült Államokból, Horváthországból, Szlovákiából, Szerbiából, Ukrajnából és Romániából hozott össze középiskolás korú (13-19 éves) diákokat. A program intenzív, célja lerombolni a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek tévhiteit, mítoszait. Ezek a diákok, akik kisebbségben élnek saját hazájukban, első kézből ismerhetik meg kulturális gyökereiket azáltal, hogy ellátogatnak történelmi és kulturális helyszínekre, beleértve a kastélyokat, múzeumokat és egyéb helyi nevezetességeket. Előadásokon vesznek részt, melyek emberi jogokról, alulról épülő demokratikus szervezetekről, médiáról, valamint a kultúra megőrzéséről és integrációjáról szólnak. A világ különböző tájairól érkező, hasonló gondolkodású résztvevők között kötelékek alakulnak ki, és közösen próbálnak megoldást találni arra, hogy hogyan tegyék jobbá a saját és kisebb közösségeik életét. A kötelékek egy életen át tartanak, a résztvevők kapcsolatban maradnak egymással és rendszeresen találkoznak is, hogy segítsék a fiatalabb generációt, és teljesebbé tegyék életüket a befogadás és az együttműködés üzenetének terjesztése által.

Rákóczi Emlékév 2019

Magyarország kormánya a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nevezte ki. A kanadai Rákóczi Alapítvány egy háromhelyszínes turnét szervezett ennek kapcsán. Az előadás Rákóczi Ferenc életét és a Diákok Határok Nélkül Mozgótábor 25 évét elevenítette fel. Az eseményre Calgaryban 2019. október 4-én, Torontóban október 5-én, és Niagara Falls-on október 6-án került sor. 

II. Rákóczi Ferenc fejedelem mélyen tisztelt történelmi személyiség, aki 1703-tól 1711-ig, nyolc évig tartó szabadságharcot vezetett a Habsburg elnyomás ellen. A Rákóczi-szabadságharc, más néven a kuruc lázadás volt az első alkalom, hogy az arisztokrácia és több kelet-közép-európai nemzet parasztsága és jobbágysága egyesült erővel harcolt egy jobb életért. 

A kanadai Rákóczi Alapítvány célja ezt az örökséget továbbvinni azáltal, hogy összehozza a fiatalokat, így építve a megértés hídjait Kelet-Közép-Európában. 

Az előadás két részből állt: az első részben három nagyon tehetséges fiatal szerepelt: kettő a felvidékről (jelenleg Szlovákia) és egy, aki Erdélyből, Romániából származik. Az előadók történelmi pillanatokat, Rákóczi-korabeli életképeket elevenítettek meg versek, dalok, irodalmi szemelvények megszólaltatásával. A három művész, Koncz Kriszta, Varga Anita és Csadi Zoltán, akik mind tagjai a Rákóczi Családi Körnek – a Diákok Határok Nélkül – Magyarságismereti Mozgótábor korábbi résztvevőiből álló csoportnak, színészi és zenei karrierjükben fontos mérföldköveket hagytak már maguk mögött. 

Az előadás második részében a Rákóczi Alapítvány által összeállított rövid dokumentumfilm került bemutatásra. A film a Diákok Határok Nélkül – Magyarságismereti Mozgótábor 25 éves fordulójára készült.

“Ahol otthon érzem magam,” “A Place to Call Home” bemutatja a Diákok Határok Nélkül Mozgótábor történetét és azt, hogy ez a program hogyan befolyásolta mintegy 3500 diák életét, akik 1994 és 2018 között vettek részt.

Családi Kör

A családi kör tagok számára szervezett események közé tartoznak az R-Café-ként emlegetett kötetlen találkozások, ahol a tagok beszélgetésre vagy meghatározott témák megvitatására gyűlnek össze. A R-Cafék Kelet-Közép-Európa különböző városaiban kerülnek megrendezésre, mindegyik remek alkalom arra, hogy korábbi táborozók kapcsolatban maradjanak egymással, mozgótáboros emlékeiket felelevenítsék és ismeretségi köreiket bővítsék. 

Évente egy vagy két hétvégén Rákóczi Találkozók megszervezésére is sor kerül. A régió több országából érkeznek résztvevők ezekre az összejövetelekre, melyek általában egy meghatározott téma köré szerveződnek. A tevékenységek változatosak, vannak tanulmányi előadások, problémamegoldásra összpontosító gyakorlatok, jótékonykodási tevékenységek és 

közösségépítő rendezvények. Ezek a találkozók, melyek összehozzák különböző régiók és korosztályok fiataljait, az alapítvány munkájának fontos részét képezik, mert nemcsak egyre bővül általuk a Családi Kör tagjai közötti kapcsolat, hanem megerősítik a szervezet közösségformáló szerepét is. A legutóbbi Rákóczi Találkozó helyszíne Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe, Románia) és Budapest volt. A vírusjárvány kitörése óta a találkozók megszervezésére virtuális térben került sor.

Látogatások a Kárpát-medence különböző régióiba

Amint a kilencvenes évektől kezdve a közép-kelet-európai határok egyre nyitottabbak lettek, előállt az igény az egykori résztvevők részéről, hogy újra találkozzanak egymással, és bővítsék tábori tapasztalataikat. Az Alapítvány vezetői hallgattak a hívó szóra, és 2008-ban Kanadából és Magyarországról tíz tapasztalt vezető Erdélybe utazott, hogy nyolcvan volt táborozóval találkozzon Csíkszeredában (Miercurea-Ciuc, Románia), ahol minikonferenciákat szerveztek különböző témakörökben. Ez az első találkozó lett az alapköve az elkövetkezendő találkozóknak, melyeket a régió különböző vidékein tartanak. „Ez arra is emlékeztet bennünket – amint egy kanadai vezető mondta –, hogy milyen gazdasági nehézségekkel küzdenek azon régiókban, ahonnan résztvevőink származnak.” A kanadai vezetők 2009-ben Vajdaságba (Szerbia) és Kárpátaljára (Ukrajna) utaztak találkozó/konferenciára. 2011-ben Erdélyben (Románia) volt egy újabb találkozó. 

2011 óta a vezetők évente szerveznek találkozókat különböző régiókban. Előadások, önkéntes projektek, városnézések és kötetlen beszélgetések jellemzik ezeket a találkozókat. Az alapítványi támogatáson túlmenően, a regionális vezetők helyi forrásokból származó támogatások igénylésével és elnyerésével is finanszírozzák a találkozókat, konferenciákat.

A világméretű járvány következtében, 2020 óta ezek a találkozók interneten keresztül érhetők el, így tehát még több korábbi táborozó vehet részt a Virtuális Rákóczi Akadémián és az online workshopokon.

Emléktáblák

A Rákóczi Alapítvány Kanada Magyarországi Nagykövetségével és a Kanada Magyarország Oktatási Alapítvánnyal közösen hozzájárult egy emlékmű megalkotásához, mely Kanada 1956-os magyar forradalmat követő szerepét ismeri el. Az emlékfelirat szövege a Kanada iránti tiszteletet fejezi ki, amiért 40 000 menekültet fogadott a forradalom után.

2008. november 26-án Őexcellenciája, Michaëlle Jean főkormányzó és Jean-Daniel Lafond úr megindító szertartással zárta Kanada magyarországi állami látogatását, megemlékezve Kanadának a 40 000 magyar menekült fogadásában játszott szerepéről az 1956-os magyar forradalom után. Az esemény rávilágított az emberek közötti kapcsolatok fontosságára, és Kanadát az újonnan érkezők integrációjának sikeres modelljeként mutatta be (ellentétben az asszimilációval). A főkormányzó személyében, a kanadai nép előtt leróttuk hálánkat az 1956/57-ben nyújtott önzetlen támogatásáért.

Az a tény, hogy Kanada az akkori csekély lélekszámával (mintegy 14 millió lakossal) csaknem 40 ezer magyar menekültet fogadott be – rendkívülivé tette a magyarok Kanadába való tömeges bevándorlását. Az újonnan érkezettek jelentősen hozzájárultak a kanadai társadalom fejlődéséhez, hiszen nagy csoportokban érkeztek és az ország különböző részein telepedtek le (pl. a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karáról egy kétszáz tagú csoport, beleértve professzorokat és hallgatókat, British Columbiában telepedett le, befejezték tanulmányaikat és befolyásos tagjai lettek a British Columbia-i erdészeti iparnak). A magyarok alkották a nem angol vagy francia anyanyelvű bevándorlók legnagyobb csoportját. 

Ez az emlékmű projekt nem valósulhatott volna meg két kanadai magyar szervezet, a Rákóczi Alapítvány és a Kanada Magyarország Oktatási Alapítvány nagylelkű támogatása nélkül, továbbá a Polgármesteri Hivatal, a City Gardens és a Budapest Galéria hozzájárulása nélkül. Az emlékmű leleplezésén a média 10-12 képviselője volt jelen, az eseményről a Duna TV, a Magyar Hírlap, a Calgary Herald, valamint a Kanadában megjelenő legnagyobb magyar lap, a Kanadai Amerikai Magyarság tudósított.

Hungarian Exodus Kiállítás Helyszínei

Az elmúlt tizennöt évben a kiállítás keresztül utazta Kanadát a halifaxi Pier 21 múzeumtól a vancouveri British Columbia Egyetemig, többször is megfordulva egyes helyszíneken: Halifax (kétszer), Montreal, Torontó (öt helyszínen), Ottawa, Hull, Hamilton, Niagara Falls, Winnipeg, Calgary, Vancouver. A kiállításnak múzeumok, városházák, templomok, könyvtárak, egyetemek, egészségügyi központok és tartományi parlamenti épületek adtak otthont. Mind az Oral History projekt, mind a Hungarian Exodus kiállítás elsősorban azért jött létre, hogy tájékoztassa a kanadai nyilvánosságot az 1956-os eseményekről és a magyar menekültek Kanadára gyakorolt pozitív hatásáról.